Rendszertani hely: osztály: emlősök (Mammalia); rend: ragadozók (Carnivora); család: kutyafélék (Canidae).

Leírás: Testhossza 100-160 cm, farka 30-50 cm hosszú. Marmagassága 50-100 cm, testtömege 15-80 kg. Aki figyelmesen áttanulmányozza ezeket a számadatokat, az azt tapasztalja, hogy az állat méretei igán tág határok között mozognak. Ennek az az oka, hogy az egyes kifejlett egyedek között is igen nagy lehet az eltérés, attól függően, hogy az állatok pontosan mely területeket lakják, milyen ivarúak, mennyire idősek és fejlettek, mennyire dominánsak, stb. Az állatok színe is nagyon különböző lehet, mert bár a szürkétől a barnáig terjedő szín a leggyakoribb. Egyes vidékeken a farkasok inkább feketék, a sarkvidéki területeken pedig inkább fehérek.

Elterjedés, élőhely: A farkas elterjedési területe egykor igen hatalmas volt. A Brit-szigetektől kezdve az európai kontinensen, illetve Ázsián át Japánig, sőt Észak-Amerikában Alaszkától egészen Mexikóig. Mára a farkas egyes országokból teljesen eltűnt, s szinte mindenhol megritkult az állománya. Farkasok még ma is élnek Eurázsiában és Észak-Amerikában, de amíg egykor ezen a vidéken elterjedési területük egyetlen hatalmas, összefüggő terület volt, addig mára egymástól elkülönült apró, szigetszerű foltokká zsugorodott. Magyarországon hivatalosan kihalt fajnak tekintik, de időről időre néhány állat átlépi az államhatárt, s eljut hazánkba is.

Életmód, táplálkozás: Amint az közismert, a farkasok falkában élnek. Ezek a falkák általában 5-8 egyedből állnak, előfordulnak azonban ennél jóval nagyobb egyedszámú falkák is. A falkán belül szigorú, hierarchikus rendszer uralkodik. Az egyedeknek a rangsorban elfoglalt helyük határozza meg, hogy a zsákmányból mennyit fogyaszthatnak el, illetve a hímek a rangsor alapján párosodnak a szukákkal. Ragadozó állatok, étlapjukon a kisemlősöktől kezdve a nagyobb patásokig sokféle zsákmányállat szerepel. Egy-egy farkasfalka akár még egy jávorszarvast is képes elejteni.

Szaporodás, egyedfejlődés: A farkas vemhességi ideje 61-63 nap. Mivel a Kárpát-medencében élő farkasoknál a párzási időszak decembertől márciusig tart, az utódok általában március-május táján jönnek a világra. A kölykök száma egy alomban általában 4-8. A nőstény 7-9 hétig szoptatja a kölyköket, amelyek aztán 1-3 éves korukban válnak ivaréretté.

Érdekességek: A farkasról az emberek többségében meglehetősen téves elképzelés alakult ki. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen az embergyerek legfogékonyabb életszakaszában csupa olyan mesét hall, amelyben a farkas a rosszat jelképezi. Emiatt ezt a jobb sorsra érdemes állatot általában veszedelmes fenevadként tartják számon. Természetesen volt már példa arra, hogy farkasok embereket támadtak meg, súlyos, nem egyszer halálos sérülést okozva, de igazából nem ez a jellemző. Egy átlagos farkas, ha csak teheti, inkább kitér az ember útjából. Egyébként pedig teljesen bizonyos, hogy az ember több farkas halálát okozta, mint fordítva.

A Budapesti Állatkertben látható példányok a sarki alfajhoz (Canis lupus occidentalis) tartoznak. Világos színű bundájuk miatt fehér farkasoknak is nevezik őket. Állatkerti kifutójukat a közelmúltban építették át oly módon, hogy a farkasok rendelkezésére álló terület több mint kétszeresére növekedett.