A kutyatartás akkor igazán öröm mind a kutyának, mind a gazdának, ha ki tudjuk bontakoztatni mindazokat a képességeket, melyeket kutyánk genetikailag örökölt – természetesen ki mit engedhet meg magának időben és anyagilag. Nem minden retrieverből lesz aktívan és rendszeresen dolgozó munkakutya, de ebünk már attól jobban fogja magát érezni, ha foglalkozunk vele, sőt, ez egy retrievernek egyenesen létfeltétel!

Egyszerű házi kedvencünket is meg lehet tanítani a társas együttélés minimális szabályaira. Anélkül sétáltathatjuk az utcán, hogy az árokba rántana minket egy macska vagy egy másik kutya láttán és bátran elmehetünk vele vendégségbe, nem kell szégyenkezzünk, hogy a kutyus fékezhetetlenül rohangál a lakásban, feldönti a kis gyerekeket és mindent összepiszkít. Ez a képzés alapfoka, a szocializáció és a nevelés.

A képzés az a célirányos tevékenység, amikor kutyánkat megtanítjuk mindarra, amit egy adott tevékenység során elvárunk tőle (vadászat, vakvezetés, gyerekekkel végzett terápiás vagy fejlesztő munka). Ez komoly, évekig tartó, nagy kitartást és következetességet igénylő feladat, mind a kiképző személy, mind a kutya számára, de a vele járó öröm, hogy a kutyám velem dolgozik, a kommunikáció ember és az állat között kialakuló magas foka, az elért eredmények mind-mind továbblépésre inspirálnak.