Ez azt jelenti, hogy társállatra 2138 forintot költöttek, míg az állatorvosnál 364 forintot hagytak. Egy kutyára ma átlagosan 16433 forintot költenek Magyarországon, s állatorvosi költsége 2802 forint. Az utóbbi szám rendkívül lehangoló, mivel, ha figyelembe vesszük a kötelező oltás és féregtelenítés költségét, akkor hűséges négylábúink legtöbbje bizony a veszettség elleni oltáson kívül mást nem is kap.
Nem mindegy az sem, hogy hol él az eb. Ha tüzetesebben megnézzük a fenti táblázatot, akkor bizony kiderül, hogy Közép-Dunántúlon fele annyit áldoz a gazda a kedvencére, mint Budapesten és az azokat körülvevő településeken. Ez nemcsak azzal magyarázható, hogy a nagyvárosi kutyabarátok több pórázt, tápot, műcsontot, szájkosarat stb. vásárolnak, hanem azzal is, hogy a legtöbbször lakásban tartott, fajtatiszta kutyák tartása lényegesen több dologi kiadással jár, mint a keverék, kertekben tartott ebeké. A vidéken tartott kutyáknak azért is olcsóbb a tartása, mert itt még előfordulnak a házi vágások, s például a disznótor után rendkívül sok olyan melléktermék keletkezik, amelyet legtöbbször ma már lefagyasztva tárolnak, így hosszabb időn keresztül adhatják az állatnak.

	Közép- Magyarország	Közép- Dunántúl	Nyugat- Dunántúl	Dél- Dunántúl	Észak- Magyarország	Észak- alföld	Dél- Alföld	Országos átlag
Egy kutyára jutó takarmány és felszerelés értéke	23 801 Ft	11 719 Ft	14 284 Ft	12 328 Ft	13 529 Ft	13 783 Ft	15 485 Ft	16 463 Ft
Egy kutyára jutó állategészségügyi és más szolgáltatások összege	5 328Ft	1 424 Ft	1 687 Ft	2 280 Ft	1 417 Ft	1 971 Ft	2 156 Ft	2 803 Ft

Az, hogy gyermekes vagy gyermektelen házaspárok tartják a kutyát, szintén meghatározza azt, hogy mennyit költenek rá. Ma Magyarországon, körülbelül ötször többet költenek kutyatartásra a magányosan emberek, mint azok a családok, ahol három vagy annál is több gyerek nevelődik. Ez nem jelenti azt, hogy a sokgyermekes családok mind állatkínzók lennének! Vannak közülük olyanok, akik megfelelő anyagi körülmények között élnek, s a több gyerek mellett egy kistestű, olcsón tartható eb a gyerekek kedvence, melynek legfontosabb eledele a család asztaláról lekerülő ételmaradék. Ezt táppal is kiegészítik, s a kutya jó körülmények között él. A másik csoportba a társadalom perifériájára sodródott, úgynevezett megélhetési gyerekvállalók tartoznak, akiknél a kutyára szinte semmit sem költenek, még a kötelező védőoltás, féregtelenítés árát is akadozva fizetik ki.

Ez a táblázat megmutatja, hogy a fiatalabbak elsősorban a lakhatás biztosításával, egzisztenciateremtéssel törődnek, így kevesebbet áldoznak kutyára. Megközelítőleg harmadát annak, amit a frissnyugdíjasok költenek, akiknek már mindenük megvan, és van elegendő a szabadidejük arra, hogy az állatukkal törődjenek – a magasabb átlagos összeg már önmagában abból is származhat, hogy a nyugdíjas korosztályban egész egyszerűen magasabb az ebtartók aránya, mint az aktív, gyermeket nevelő dolgozók között. Ráadásul ők megvásárolják olykor a luxusfogyasztás kategóriájába tartozó cikkeket is, melyek nem is feltétlenül az állat jólétét szolgálják. Ahogy a nyugdíj veszít értékéből, s a gazda egészsége is romlik, úgy egyre kevesebb jut a házi költségvetésből erre a célra.

Az állatorvosi és egyéb szolgáltatások esetében (az egyéb alatt leginkább a kutyakozmetikát, kutyaoktatást és panzióztatást érthetjük) megfigyelhetjük, hogy a legkevesebbet az a középkorú népesség költ, aki élete derekán a legjobban leterhelt. Az első lakást nagyobbra cserélik, s a gyerekekre, többnyire kamaszokra, ekkor költik a legtöbbet. A legidősebbek már nemigen vállalnak új, fiatal kutyát, így öreg kutyáikkal élnek együtt, akikre bizony több pénzt kell költeni az állatorvosnál. Figyelemre méltó azonban, hogy a 30-39 éves, vagyis a kisgyermeket nevelő korosztályban a legmagasabb az állatorvosi költségek aránya a táplálási és egyéb kiadásokhoz képest: ezt úgy értelmezhetjük, hogy a gyermekükért felelősséggel tartozó szülők – érthető módon – az átlagosnál fontosabbnak tartják a kielégítő állatorvosi ellátást (pl. féregtelenítés).

Azt, hogy az év mely szakaszában áldozunk társállatokra, nagymértékben befolyásolják az ünnepek és a nyaralás. A szeretet ünnepének közeledtével a magyar átlag hobbiállattartó nyolcszorta többet áldoz kedvenceire decemberben, mint januárban, s július-augusztusban is csak az éves átlag nyolcvan százalékát költi védenceire.

A magyar kutyatápgyártás az elmúlt évtizedben gazdaságunk egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata volt. 2004-ben viszont megtorpanás volt tapasztalható: húsz százalékos volt a termelés csökkenése. Ez azzal is magyarázható, hogy a kutyatápgyártás egyik alapanyaga, a vágóhídi melléktermék egyre kisebb mennyiségben áll a gyártók rendelkezésére. Emellett az Európai Unióhoz való csatlakozás azt eredményezte, hogy egyre több olcsó, külföldi táp jelenik meg, különösen a nagy áruházláncok polcain, noha ezek minősége sokszor kívánnivalót hagy maga után. Ma már a honi kutyatápgyártó üzemekben kétharmaddal kevesebb ember dolgozik részmunkaidőben, és egyötöddel kevesebb a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma, mint 2003. végén. Ennek ellenére, akik mégis megmaradtak ebben az ágazatban, nem járnak rosszul, mivel a fizikai dolgozók bére hét százalékkal növekedett – csaknem kilencvenezer forintot visznek haza –, míg a szellemi foglalkozásúak keresete megközelíti a nettó kétszázezer forintot.

A kutya gazdája
	30 évesnél fiatalabb	30-39	40-49	50-59	60-64	65-69	70-74	74 évnél idősebb	átlag
éves
Egy kutyára jutó éves kiadások (táp, felszerelés)	10 326 Ft	11362 Ft	14 229 Ft	18 664 Ft	27 658 Ft	26 103 Ft	18 226 Ft	15 708 Ft	16 463 Ft
Egy kutyára jutó állatorvosi és egyéb szolgáltatások ára	2 202 Ft	3 234 Ft	1 294 Ft	3 319 Ft	2 672 Ft	6 507 Ft	2 033 Ft	3 989 Ft	2 803 Ft

A számok tükrében érdemes önvizsgálatot végezni: vajon mi és környezetünk valóban megadjuk-e azokat a minimális feltételeket az állatnak, amiben jól érzi magát? Vajon egész évben egyforma gondoskodásban részesül-e, s nem befolyásolják-e magánéletünk változásai a hűséges négylábúinkra költött pénz összegét? Tudatában vagyunk-e annak, hogy a kulturált kutyatartás micsoda anyagi megterhelést jelent? Olcsó húsnak híg a leve – mondja a népi bölcsesség, így nem biztos, hogy a kedvezőbb árú külföldi termékekkel járunk jobban, nem is beszélve arról, hogy ha magyar termékeket vásárolunk, akkor közvetve saját pénztárcánk védelmét biztosítjuk a nemzetgazdaság fejlesztésével!